Egy kis fej káposzta kb egyharmadát
vékony szeletekre vágtam. Felszeleteltem az édesköményt is,
felkarikáztam a répát és vékonyra vágtam a lilahagymát.
Olajon megpirítottam a koriander
magokat, köményt, egy kevés szerecsendiót és garam masalát.
Mehetett bele a hagyma, egy kis só, majd a káposzta. Lefedtem, s
egy kis sóval meg egy pici köménnyel meghintve hagytam tovább
párolódni. Majd amikor már puhult, hozzátettem a sárgarépát
meg megszórtam egy fél marék mazsolával. Pici víz, és csak
lefedve pároltam.
Mellette egy serpenyőben olajat
hevítettem egy kis koriandermaggal meg köménnyel és egy maradék
kevés ánizskaporral. Rádobtam a sercegő masalára a vékonyra
szelt édesköményt, só nélkül csak szójaszósszal vadítottam.
Majd kis várakozás után hozzáadtam végül a vékony darabokra
vágott füstölt tofut. Ha vékonyra vágjuk a tofut, akkor jobban
átsül és ízletes falattá válik nem lesz olyan gumiszerű
ízetlen vacak, még akkor sem, ha elfelejtettük volna előtte
beáztatni valamilyen fűszeres szószba. Közepes lángon hagytam,
hogy szépen barnára piruljanak, mint a lányok a strandon.:)
A végén együtt tálaltam őket. Íme az eredmény.
A tofu leginkább a Pittáknak kitűnő
étek, Vatáknál és Kapha típusoknál gázosodást vagy dugulást
okozhat, de mégis a nagy fehérjetartalom miatt (közel 40%-a
fehérje, ami gyakorlatilag olyan magas mintha csirkét ennénk
44%-os fehérjetartalommal) nem érdemes kihagyni az étlapunkról.
Hogy megszelidítsem a tofu szeletkéket és azok könnyebben
emészthetőek legyenek pláne ezen a változó időjárású, szeles
(Vata) napon, édesköménnyel hűsítettem a kedélyeket, no meg egy
kis ánizskaporral. Ez a két összetevő hűsítő hatása miatt még
külön jól is esik ebben az egyébként füllesztő időben.
Tényleg nagyon furcsa nap van, egyszerre hideg-meleg, fülledt és
párás, de ködös meg szeles. Teljességel rapszódikus. Ilyenkor
tényleg az a legjobb, ha az ember eszik egy nagyon finomat.
Tegnap a városban ebédeltem és
megint sikerült valami teljesen ízetlen és semmilyen kaját
kifognom, ma végképp ki kellett elégítenem az ízlelőbimbóimat.
De sikerült is:) Mennyire más, ha én főzök, szeretettel,
kreativitással és jókedvvel.
A saját ebéd elkészítéséhez való
jogot még mindig fel kéne venni az emberi jogok közé.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése